„A mese örök, mindegy, hogy mi a technikai körítés. Mindegy, hogy a gyerek számítógépezik, mert a kíváncsiság, ami gyerekké teszi, az megmarad… A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg gyerekek vannak, addig mese is lesz, és a gyerekek sem változnak lényegesen, alapállásuk örök. Mert mi a gyerekek viszonya a világhoz? Meg akarja ismerni, és meg akarja hódítani, és ebben segít többek között a mese is.” (Csukás István)
Hol volt, hol nem volt…
Volt egyszer egy olyan szerdánk, amikor magyar népmeséket hallgathattunk az aulában az óraközi szünetekben.
De nem is akármilyeneket!:A só, A boldog család, Ilók és Mihók, A talléros kalap …
De nem is akárkiknek az előadásában!Kedves tanáraink Alkonyi Krisztina, Tarjányi Tímea tanárnők; Leskó István, Csík Ákos, Godó László tanárurak olvasták fel nekünk a magyar mesevilág páratlan darabjait.
És mi milyen jó közönség voltunk! Figyeltünk, néha felkacagtunk, szánakoztunk, izgultunk. De a végén minden jóra fordult.
Emlékezni is fogunk rájuk, míg a világ-világ!
Antal Anikó
könyvtárostanár
„Kesjár 35” 2024. május 17.
Nemzeti Összetartozás napja-megemlékezés 2024. június 4.
Kesjár-nap/DÖK-nap 2024. június 14.
Ballagás 2024. június 21.
Tanévzáró 2024. június 22.